Koronás hantmadár

Koronás hantmadár
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Oenanthe;
Faj:	O. leucopyga;
Tudományos név
	Oenanthe leucopyga; (Brehm, 1855)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Koronás hantmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás hantmadár témájú médiaállományokat és Koronás hantmadár témájú kategóriát.

A koronás hantmadár (Oenanthe leucopyga) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Christian Ludwig Brehm német ornitológus írta le 1855-ben, a Vitiflora nembe Vitiflora leucopyga néven.^[3]

Alfajai

Oenanthe leucopyga aegra Hartert, 1913
Oenanthe leucopyga ernesti Meinertzhagen, 1930
Oenanthe leucopyga leucopyga (C. L. Brehm, 1855)^[2]

Előfordulása

Algéria, Bahrein, Csád, Dzsibuti, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Irán, Izrael, Jordánia, Jemen Kuvait, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nigéria, Nyugat-Szahara, Omán, Palesztina, Szaúd-Arábia, Szíria, Szudán és Tunézia területén honos. Kóborlásai során eijut Európába, Ciprus, az Egyesült Királyság, Görögország, Málta, Németország és Törökország területére is.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz cserjések, füves puszták és forró sivatagok, sziklás környezetben. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 17 centiméter, testtömege 23–39 gramm.^[3]

Életmódja

Gerinctelenekkel, kis gerincesekkel és gyümölcsökkel táplálkozik.^[3]

Szaporodása

Fészekalja 3-5 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
↑ ^a ^b ^c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 19.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 19.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 19.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 19.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 19.)

[1]

[2]

[3]

[4]